MES és ERP: különbség, integráció és az ERP termelésirányítás határai

Az ERP vállalati szinten tervez és könyvel: rendelést, anyagot, kapacitást és költséget kezel, jellemzően műszakonként vagy naponta rögzített adatokból. A MES az üzemben a végrehajtást követi percre pontosan, a gépek jeleiből és a munkahelyi bejelentésekből. Az integráció köti össze a kettőt: az ERP leküldi a gyártási rendeléseket, a MES visszajelenti a jó darabot, a selejtet és a ténylegesen felhasznált időt.

Ez a cikk azt mutatja meg, hol áll meg az ERP termelésirányítás, mit lát a két rendszer ugyanarról a műszakról, és melyik adatért melyik rendszer feleljen. A teljes rendszertérkép (ERP, MES, APS, SCADA) a termelésirányításról szóló cikkben olvasható.

Hol húzódik a határ: az ISA-95 szintjei

A határt az ISA-95 szabványcsalád írja le, nemzetközi átvétele az IEC 62264-1. A modellben a 4. szint az üzletvitel tevékenységeit jelenti, a 3. szint a gyártásirányítást, vagyis a MES feladatait, az alatta lévő szintek a gépek vezérlését és az érzékelést. A szabvány elsősorban a 3. és a 4. szint közötti interfészt rendezi: milyen információ megy a vállalati rendszerből a gyártásba, és mi jön vissza.

Mit tud az ERP termelésirányítás, és hol áll meg

Az ERP termelési modulja a rendelésből indul. A darabjegyzékből és a műveleti tervből anyagszükségletet számol, gyártási rendelést nyit, és a normaidők alapján durva kapacitástervet készít. A megvalósult termelésről akkor tud, amikor valaki visszajelenti: a műveletre lekönyvelt darabszámot, selejtet és időt.

A határ ebből a mechanikából következik. A visszajelentés összesít: ha a műszak végén egyetlen sor kerül az ERP-be, abból nem derül ki, hogy a hiányzó idő átállás, anyaghiány vagy gépzavar volt. A normaidő a műveleti tervben áll, és csak akkor változik, ha valaki módosítja. Ha a valós ciklusidő eltér tőle, a kapacitásterv a régi számmal tervez tovább. Az ERP termelési modulja ezért jól kezeli a rendelést és a költséget, de azt nem mutatja meg, miért nem teljesült a terv.

Példa: ugyanaz a műszak az ERP-ben és a MES-ben

Egy rendelés normaideje 20 másodperc darabonként. A műszak 480 perc, ebből 30 perc tervezett szünet, a tervezett gyártási idő tehát 450 perc. A műszak végén a gépkezelő visszajelent: 1050 jó darab, 40 selejt, 450 perc felhasznált idő.

Az ERP ebből egy összevetést lát. 1090 legyártott darab × 20 másodperc = 363,3 perc normaidő, szemben a lekönyvelt 450 perccel. A teljesítményfok 80,7%, a hiány 86,7 perc. Hogy ez a 86,7 perc miből áll, az a visszajelentésben nem szerepel.

A MES ugyanerről a műszakról a gépjelekből és a munkahelyen kiválasztott leállási okokból ezt rögzíti (a percek példaértékek):

A két rendszer ugyanazt a 86,7 percet látja, de csak a MES bontja okokra. A javítás az okokból indul: az átállásnál a lépések szétválasztásával, az anyaghiánynál az anyagellátással, a sebességveszteségnél a ciklusidő elemzésével. Az ERP-be ebből elég a jó darab, a selejt és az idő. Az okok a MES-ben maradnak, ahol a műszak dolgozik velük.

Mi megy le és mi jön vissza az integrációban

Technikailag az adatcsere három úton futhat: dokumentált programozási felületen (REST API), az ERP saját üzenetformátumában (az SAP-nál ilyen az IDoc), vagy fájlokkal (CSV, XML). Hogy melyik út, az nagyrészt az ERP oldalán dől el: mit enged az ERP, és ki tartja karban az interfészt, ha az ERP-t frissítik.

Melyik adatért melyik rendszer feleljen

Integrációs hiba gyakran ott keletkezik, ahol egy adatot két rendszer is vezet, mert a két példány idővel eltér. Ezért minden adatnak egy vezető rendszere legyen.

Két döntést érdemes a bevezetés előtt írásban rögzíteni. Az első a visszajelentés gyakorisága. A darabonkénti könyvelés sok sort termel az ERP-ben, a csak műszak végi visszajelentés pedig órákkal késlelteti a rendelés állapotát a tervezésben. A második a mennyiség definíciója: jó darabot vagy összes darabot jelent-e a visszajelentett szám, és hova kerül az utómunka. Ha ez a két rendszerben eltér, sem a készlet, sem a teljesítményfok nem fog egyezni.

Mikor elég az ERP, és mikor kell MES

A MES nem váltja ki az ERP-t: beszerzést, készletet, pénzügyet és költségszámítást nem vezet. A kérdés az, hogy az ERP-ben lévő visszajelentés elég-e a gyártás irányításához. Az alábbi jelek azt mutatják, hogy nem.

Így a SYMESTIC-ben

A SYMESTIC felhőalapú MES. A gyártási rendelések jöhetnek az ERP-ből, vagy közvetlenül a SYMESTIC-ben is létrehozhatók, a rendelés állapota és az aktuális művelet élőben látszik. A leállásokat a SYMESTIC automatikusan felismeri: ha a gép leállási jelet ad, azt használja, ha nem, abból ismeri fel a leállást, hogy nem számol több darabot.

Az ERP-kapcsolathoz dokumentált REST API és webhookok állnak rendelkezésre többletköltség nélkül, emellett egyedi ERP-kapcsolat is lehetséges. Bekötött ERP-rendszerek például az InforCOM, az SAP, a Microsoft Dynamics NAV és a Microsoft Business Central, az SAP IDoc-on, REST API-n vagy más úton. A kapcsolat kétirányú, a visszajelentés egyirányú: a SYMESTIC-ből az ERP felé megy. A Schmiedetechnik Plettenberg például kétirányú kapcsolattal köti össze a SYMESTIC-et az InforCOM ERP-vel.

Hogy ez az Ön ERP-jével hogyan nézne ki, azt egy 30 perces ingyenes élő demón mutatjuk meg, a saját felhasználási esetén. Az interfész részletei a MES-ERP integráció oldalon találhatók.

Források

1. ISA: ISA-95 Standard, Enterprise-Control System Integration (isa.org)
2. IEC 62264-1:2013, Enterprise-control system integration, Part 1: Models and terminology (webstore.iec.ch)

Kapcsolódó: Termelésirányítás: rendszerek és szoftverek · MES rendszer · Gyártástervezés és ütemezés · Üzemi adatgyűjtés